SZABÁLYOK

Minikosárlabda bajnokság tornarendszerben az U11 korosztály részvételével a 2010/2011. évi
bajnoki szezonban
1. szabály
A MINIKOSÁRLABDA
A minikosárlabda azon gyermekeknek - a kosárlabdasportra épülő - játéka, akik a verseny megkezdésének évében 10 évesek, vagy annál fiatalabbak.
2. szabály
MEGHATÁROZÁS
Mindkét csapatnak az a célja, hogy a labdát az ellenfél kosarába dobja, és hogy megakadályozza a másik csapatot a labda megszerzésében, illetve gól (kosár) elérésében, a játék szabályainak megtartása mellett.
3. szabály
A JÁTÉKTÉR MÉRETEI
A játéktér téglalap alakú, sík, kemény felületű, akadályoktól mentes terület. Az előírt pályaméret: 28 méter hosszúság, és 15 méter szélesség. Más területű pályán is lehet játszani, de az arányokat be kell tartani.
Megfelelő pályaméretek pl.: 26 x 14 m, 24 x 13 m és 20 x 11 m
4. szabály
A VONALAK
A minikosárlabda-pálya vonalai a normál kosárlabdapályával azonosak, két eltéréssel:
  • a büntetővonal 4,00 méterre van a palánktól (nem 5,80-ra!);
  • nincs 3 pontos mezőnykosárvonal, vagy terület
Minden vonalnak 5 cm szélesnek, és tökéletesen láthatónak kell lennie.
Módosítás:
A büntetődobást a büntetőkörnek a gyűrűhöz legközelebb eső pontjáról hajtják végre a játékosok.
5. szabály
A PALÁNK
Mindkét palánkot keményfából, vagy megfelelő áttetsző anyagból kell készíteni. Méreteik: vízszintesen 1,20 m, függőlegesen 0,90 m. Felszerelése: A palánk az alapvonaltól 1,80 m-re helyezkedik el úgy, hogy a gyűrű felső síkja 2,60 m-re van a talaj felett. Az alapvonal mögött legalább 1,00 m szabad helyet célszerű biztosítani.
6. szabály
A KOSARAK
A kosár a gyűrűből és a hálóból áll. Mindkét kosárnak 2,60 m-re kell lennie a talajtól.
7. szabály
A LABDA
A labda gömbölyű, külső felületének anyaga bőrből, műanyagból vagy műbőrből készüljön.
Kerületének 68 és 73 cm között, míg súlyának 450 és 500 gramm között kell lenni.
8. szabály
TECHNIKAI FELSZERELÉS
A mini mérkőzéseken a következő technikai felszerelések szükségesek:
  • mérkőzés óra;
  • hivatalos jegyzőkönyv;
  • 1-től 5-ig terjedő számozású táblák, a játékosok hibáinak bemutatására;
  • állítható óra a holtidők mérésére;
  • nyíl, mellyel a támadás irányát jelzik a feldobás helyett
Kiegészítés:
  • Az utolsó két perc jelzésére alkalmas eszköz. (Tábla, zászló stb.)
  • Elektromos vagy kézi eredményjelző tábla.
9. szabály
A játékvezetők
A mérkőzést két játékvezető vezeti a Szabályoknak megfelelően. Mindkét játékvezető jogosult személyi hibát és szabálysértést ítélni, mezőnykosarat vagy büntetődobást megadni vagy megsemmisíteni, illetve büntetéseket végrehajtani.
Kiegészítés:
Az alapszaksz mérkőzéseit egy játékvezető is vezetheti.
10. szabály
A jegyző
A jegyző felelős a jegyzőkönyvért.
Vezeti a folyamatos eredményt, bejegyzi a mezőnykosarakat és a büntetőket, valamint a játékvezető által ítélt személyi hibákat. A hibajelző tábla felemelésével jelzi a játékosok által elkövetett hibák számát.
11. szabály
Az időmérő
Az időmérő kezeli a mérkőzésórát, és jelzi a negyedek végét.
12. szabály
A csapatok
Mindkét csapat 10 tagból áll:

- ezek közül 5 fő játékos, 5 pedig cserejátékos.

Játékos a csapatnak az a tagja, aki a pályán van, és játékra jogosult. Egyéb esetben cserejátékos.

Módosítás:
A csapat 12 főből áll. A torna minden mérkőzésén másik 12 gyerek nevezhető.
13. szabály
Az edzők
Az edző a csapat vezetője. Tanácsokat ad a csapatnak a játéktéren kívülről, és cseréli a játékosokat.
Munkáját segíti a csapatkapitány, a játékosok egyike.
14. szabály
Az öltözék
A csapat minden játékosának azonos színű mezben kell lennie, s a mezen elöl és hátul a megfelelő számokat kell viselnie. A csapatok csak 4-től 15-ig terjedő számokat használhatnak.
Módosítás:
Elegendő a hátul feltüntetett szám, bármilyen egy- vagy kétjegyű szám lehet.
15. szabály
Az játékidő
A játékidő két húszperces félidőből áll, a két félidő között tízperces szünettel. Mindkét félidő két-két tízperces szakaszból áll, s a szakaszok között kötelező a két perces pihenő.

Az időmérő csak az alábbi esetekben állíthatja meg a mérkőzésórát:

  1. az egyes szakaszok végén;
  2. időkéréseknél;
  3. amikor egy játékos elkövette az ötödik hibáját vagy kiállították;
  4. amikor egy játékos megsérült;
  5. ha a játékvezetők így intézkednek

Miután a mérkőzésórát az időmérő megállította, akkor indíthatja el ismét, amikor a labdát először érinti egy pályán lévő játékos:

  1. miután feldobáskor az ugró játékos elütötte;
  2. oldal-, illetve alapvonali bedobást követően;
  3. sikertelen büntetődobás után
Módosítás:
  1. az órát büntetődobás esetén is meg kell állítani;
  2. az órát csere esetén is meg kell állítani;
16. szabály
A mérkőzés kezdete
Minden negyed középköri feldobással kezdődik. A játékvezető bármely két ellenfél játékos között dobja fel a labdát.
A második félidő előtt a csapatok térfelet cserélnek.
A mérkőzésóra akkor indul, mikor a labdát először elüti az egyik ugró játékos.
17. szabály
A feldobás
Feldobáskor a játékvezető függőlegesen feldobja a labdát két ellenfél játékos között a körök egyikében.
A labdát az egyik vagy mindkét ugró játékosnak el kell ütnie, de csak miután az elérte legmagasabb pontját.
Minden más játékosnak a körön kívül kell maradnia addig, amíg a labdát el nem ütik.
Ezen szabályok megszegése esetén a labdát a vétlen csapatnak kell adni határvonalon kívüli bedobásra. Ha mindkét csapat egyszerre követett el szabálysértést, a labdát újra fel kell dobni.

A játékvezető feldobást ítéI

  • ha két vagy több ellenfél játékos a kezét szorosan a labdán tartja
  • ha a határvonalon kívülre kerülő labdát utoljára egyszerre érintette két ellenfél játékos
  • ha a játékvezető nem tudja eldönteni, ki érintette utoljára a labdát
  • ha a labda fennakad a kosár tartóján
  • ha a labda véletlenül alulról jut a kosárba

Amikor feldobást ítélnek, azt a legközelebbi körben, a két érintett játékos között kell végrehajtani.

Módosítás:
Minden olyan esetben, amikor korábban feldobással folytatódott a játék, most oldalbedobás következik, mégpedig a váltakozó labdabirtoklás szabálya alapján. Az a csapat kapja meg először a labdát, amely a félidők, illetve a hosszabítások(at) kezdő feldobás után nem tudta megszerezni azt. A feldobást követően a jegyzőasztalnál nyíllal jelzik, melyik irányban folytatódik a játék, amennyiben feldobás következne.

Továbbra is feldobással kezdődik minden negyed és a hosszabbítások.

18. szabály
A kosár (gól) és értéke
A kosár akkor érvényes, amikor az élő labda felülről beesik a kosárba, benne marad vagy keresztülhalad rajta. A mezőnyből dobott kosár értéke 2 pont, míg a büntetőből elért kosár értéke 1 pont.
Mezőnyjátékból vagy sikeres utolsó büntetődobás után az ellenfél bedobásával folytatódik a játék, amelyet az alapvonal bármelypontjáról el lehet végezni 5 másodpercen belül.
Módosítás:
3 pontos kosár tehát nincs!
19. szabály
A döntetlen
Ha az elért pontok száma a negyedik szakasz végén mindkét csapatnál azonos, akkor ez a végeredmény, és nem kell hosszabbítani.
Kiegészítés:
A mérkőzés végződhet döntetlen eredménnyel. A mérkőzést az a csapat nyeri, amelyik a félidőben több büntetődobást értékesített. A csoportmérkőzések utáni pontegyenlőség esetén a helyezések eldöntése a következő módon történik:
  1. a gólkülönbség;
  2. a dobott pontok száma;
  3. a félidőben értékesített büntetődobások száma;
  4. sorsolás;

Abban az esetben, ha az adott mérkőzésen mindenképpen győztest kell hirdetni (helyosztó mérkőzés), a következő dönt:

  1. a félidőben értékesített büntetődobások száma;
  2. 5 perc hosszabbítás
  3. további 5 perces hosszabbítások mindaddig, amíg nincs győztes;
Megjegyzés:
"Utolsó két perc" szabály a hosszabbítás(ok)on belül - ld. 36. szabály
20. szabály
A mérkőzés vége
A mérkőzés az időmérő mérkőzés végét közlő jelzésére ér véget.
21. szabály
A cserejátékosok
Módosítás:
  • minden negyedben hat játékos szerepelhet
  • a játékosok a negyedben szabadon cserélhetők
  • az első negyedben pályára lépett játékosok (5 vagy 6 fő) a második negyedben nem szerepelhetnek
  • ha az első negyedben nem történt csere, az a második negyedre nem vihető át
  • a harmadik negyedben tetszőleges 5 (vagy 6) játékos játszhat
  • a negyedik negyedben nem szerepelhetnek azok a játékosok, akik a harmadikban a pályára léptek
  • ha egy csapat 10 játékossal szerepel a mérkőzésen, akkor a a negyedekben nincs lehetősége a cserére még sérülés vagy kipontozódás esetén sem.
  • ha egy csapat 11 játékossal szerepel a mérkőzésen, a félidőknek csak egy-egy negyedében van cserelehetősége.
  • ha olyan negyedben történik sérülés vagy kipontozódás, amelyben a csapatnak nincs cserelehetősége, a negyedet kevesebb játékossal kell befejeznie.
  • ha olyan negyedben történik sérülés vagy kipontozódás, amelyben a csapatnak nincs cserelehetősége, a negyedet kevesebb játékossal kell befejeznie.
  • cserélni lehet minden kosár után
  • a büntetődobást végrehajtó játékost a sikeres dobás után lehet cserélni
22. szabály
Hogyan játszanak a labdával?
A minikosárlabdát kézzel játsszák.
A labdát lehet passzolni, dobni vagy vezetni bármely irányban a játékszabályok szabta kereteken belül.
Szabálysértés a labdával futni, abba szándékosan belerúgni vagy ököllel ütni.

A labdát véletlenül lábbal érinteni nem szabálysértés.

23. szabály
Szabálysértések
A szabálysértés a játékszabályok megszegése, melyért a játékvezető azonnal megállítja a játékot és a labdát határvonalon kívüli bedobásra a vétlen csapatnak adja.
24. szabály
A bedobás
A játékosnak arról a helyről kell az oldalbedobást a határvonalon kívülről elvégeznie, amelyet a játékvezető megjelölt. A labda birtokbavétele után 5 másodpercen belül be kell dobni a labdát a játéktéren lévő valamelyik másik játékosnak. Amikor a labdát a játéktérre bedobják, a többi játékos egyik testrészével sem kerülhet az alap- vagy az oldalvonalak fölé. Ha igen, akkor a bedobást meg kell ismételni. A játékvezetőnek kezelnie kell a labdát, amikor a bedobást a támadótérfélen végzik el.
Módosítás:
A labdát minden bedobásnál kezeltetni kell.
25. szabály
A játékos helyzete
A játékos helyzetét az határozza meg, hogy hol érinti a talajt., illetve ha a játékos a levegőben van, akkor az, hogy hol érintette utoljára a talajt. Ez érvényes a pálya vonalaira is.
26. szabály
A határvonalon kívüli játékos
A játékos a határvonalon kívül van, mikor érinti a talajt a határvonalakon vagy azon kívül.
A labda határvonalon kívül van, ha érint egy játékost, a talajt vagy bármilyen más tárgyat - beleértve a palánktartót és a palánk hátulját - a határvonalakon vagy azokon kívül.
A labdát a határvonalon túlra juttatni szabálysértés, melynek büntetése, hogy a labdát az ellenfél kapja meg határvonalon kívüli bedobásra.
Ha a játékvezető nern tudja eldönteni, melyik csapat játékosa érintette a labdát utoljára mielőtt az a határvonalon kívüire került, feldobást kell ítélni.
27. szabály
A sarkazás
A játékos, aki álló helyzetben kapja meg a labdát vagy a labda megszerzése után áll meg szabályosan, sarkazhat. Egy játékos akkor sarkaz, amikor a labdát fogva, ugyanazzal a lábával -amelyet lépőlábnak nevezünk - egyszer vagy többször tetszőleges irányba ellép, miközben a másik lábát - melyet támaszlábnak nevezünk - annak érintkezési pontján a talajon tartja.
28. szabály
Előrehaladás a labdával
A labdás játékos bármilyen irányba haladhat a következő határokon belül:
  • az a játékos, aki állva kapta meg a labdát, bármely lábát használhatja támaszlábnak
  • az a játékos, aki mozgás közben fogja meg a labdát vagy labdavezetést fejez be, rnegállhat vagy elengedheti a labdát. Mindkét lába csak egyszer-egyszer érintheti a talajt
  • a játékos, aki állva kapta meg a labdát vagy labdavezetést fejezett be és fogja a labdát:
  • kosárra dobáshoz vagy passzoláshoz felemelheti a támaszlábát vagy felugorhat, de a labdának el kell hagynia a kezét, mielőtt az egyik vagy mindkét lába újra érinti a talajt.
  • nem emelheti fel a támaszlábát labdavezetés kezdetekor, amíg a labda el nem hagyja a kezét.

Ezen szabályok megsértése szabálysértés, melynek büntetése, hogy a labdát az ellenfél kapja meg határvonalon kívüli bedobásra.

29. szabály
A labdavezetés
Ha egy játékos előre akar haladni a labdával, vezetheti azt, vagyis egy kézzel pattogtathatja a talajon.

A játékos:

  • nem vezetheti a labdát egyszerre két kézzel
  • nem kezdhet új labdavezetést azután, hogy a labda megállt a kezében/kezeiben.
30. szabály
A labdabirtoklás
A játékos birtokolja a labdát, ha
  • fogja
  • vezeti

A csapat birtokolja a labdát, ha egy játékosa birtokolja azt, vagy ha a csapattársak egymásnak adogatják.

31. szabály
A 3 másodperc
Egy játékos nem tartózkodhat három másodpercnél tovább az ellenfél szigorított területén belül, amikor csapatának birtokában van a labda. E szabály megsértése szabálysértés, és a labdát át kell adni az ellenfélnek oldalbedobásra. A játékvezetők ne büntessék azt a játékost, aki akaratlanul tartózkodik a szigorított területen belül, és közvetlenül nem vesz részt a játékban.
32. szabály
A 5 másodperc
Szabálysértés, ha egy szorosan fedezett játékos tartja a labdát, és azt 5 másodpercen belül nem adja át, nem dobja kosárra, nem gurítja, vagy nem vezeti. A labdát az ellenfélnek kell adni oldalbedobásra.
33. szabály
A visszajátszás
A saját támadótérfélen labdát birtokló csapat játékosa nem juttathatja vissza a labdát saját védőtérfelére. Ha ez megtörténik, a labdát az ellenfél csapatának kell odaítélni bedobásra, az oldalvonal középpontjánál.
A középvonal a védőtérfél része.
Módosítás
Tekintettel a versenyünkön résztvevő csapatok kezdő mivoltára, ezt a szabályt csak az ötödik fordulótól vezetjük be.
34. szabály
A kosárra dobás
A játékos kosárra dobást hajt végre, ha a játékvezető megítélése szerint kísérletet tesz arra, hogy a labdát a kosárba juttassa. Ez a mozdulat addig tart, amíg a játékos mindkét lába vissza nem ér a talajra.
35. szabály
A hibák
Hiba a szabályok olyan megsértése, amely az ellenfelek között személyi érintkezéssel jár, valamint a sportszerűtlen magatartás.
Kiegészítés
Az edző által elkövetett hibát a csapatkapitánynak kell bejegyezni.
36. szabály
A büntetődobások
Ha a hibát kosárra dobó játékos ellen követték el, és a dobás sikertelen volt, akkor a kosárra dobó játékos két büntetődobást dobhat. Ha a kosárradobás sikeres volt, akkor nincs büntetődobás, s a játék az ellenfél alapvonali bedobásával folytatódik.
A büntetődobás egy játékosnak adott olyan lehetőség, amikor a büntetővonal mögüI és a félkörön belülről zavartalanul dobhat kosárra, és egy pontot szerezhet. A büntetődobást az a játékos végzi el, aki ellen a személyi hibát elkövették.
Ha egy játékost kiállították ismételt sportszerűtlen viselkedésért, a büntetőket az ellenfél bármely játékosa dobhatja.
Kiegészítés:
a mérkőzés félidejében minkét csapat azon játékosai, akik a jegyzőkönyvben szerepelnek, egy-egy büntetődobást hajtanak végre, melynek eredménye a mérkőzés eredményébe beszámítandó. Ha egy játékos még az első félidőben kipontozódik, a félidei büntetődobást végrehajthatja.

Ha a büntetődobást végrehajtó játékos a dobás lendületétől - de jól érzékelhetően nem szándékosan - ráugrik a büntetővonalra; a dobása érvényes. A dobást a büntetőkörnek a gyűrűhöz legközelebb eső pontjáról hajtjuk végre.


"Utolsó két perc"
A mérkőzés utolsó két percében (a negyedik negyed 9 - 10. percében) minden elkövetett személyi hiba után két büntetődobást kell végrehajtani.

Kivétel: a labdát birtokló támadójátékos által elkövetett személyi hiba.

Az "Utolsó két perc" szabály érvényes a hosszabbítás(ok) utolsó két percére is.

37. szabály
A személyi hibák
A személyi hiba olyan szabályszegés, mely testi érintkezéssel jár. A játékos nem foghat, lökhet, gáncsolhat, akadályozhatja ellenfelének mozgását karjának, vállának kinyújtásával, csípőjével vagy térdével, testének normálistól eltérő helyzetbe hajlításával, illetve nem mehet bele ellenfelébe.

Ha olyan testi érintkezés történik, mely a Szabályok által meg nem engedett előnyt biztosít, a játékvezetőnek személyi hibát kell ítélnie az érintkezésért felelős játékos ellen.

Ha nem dobójátékos ellen követnek el szeméIyi hibát, a labdát az ellenfél kapja határvonalon kívüli bedobásra.

Ha dobójátékos ellen követnek el személyi hibát, és a dobás sikertelen, két büntetődobást kell ítélni.

Ha a dobás sikeres, nem kell büntetődobást ítéIni. A játék a kosarat kapó csapat alapvonali bedobásával folytatódik.
38. szabály
A sportszerűtlen hiba
A sportszerűtlen hiba olyan szeméIyi hiba, amelyet a játékvezető megítélése szerint tudatosan követ el egy játékos. Ha egy játékos ismételten sportszerűtlen hibát követ el, ki lehet zárni a mérkőzésből.
Két büntetődobást kell ítéli azon játékos részére, aki ellen a sportszerűtlen hibát elkövették, kivéve ha a játékos sikeres kosárra dobást hajtott végre.
Büntetés:
A hibát be kell jegyezni és két büntetődobást kell ítélni. A sikeres kosárra dobás illetve a büntetődobások után a labdát a vétlen csapat dobja be a felezővonaltól, függetlenül attól, hogy az utolsó büntetődobás sikeres volt vagy sem.
39. szabály
A kettős hiba
A kettős hiba olyan helyzet, amikor két ellenfél játékos megközelítően azonos időben követ el hibát egymás ellen. A személyi hibát mindkét játékosnak be kell jegyezni. Nem kell büntetődobásokat ítélni.

A mérkőzés a következők szerint folytatódik:

  • Ha a hibával egyidőben érvényes mezőnykosarat értek el, a labdát a kosarat szerző csapat ellenfele kapja meg alapvonali bedobásra.
  • Ha az egyik csapat birtokolta a labdát vagy jogosult volt a labdára, akkor a labdát ez a csapat kapja meg határvonalon kívüli bedobásra.
  • Ha egyik csapat sem birtokolta a labdát vagy volt jogosult a labdára, akkor a mérkőzés feldobással folytatódik.
40. szabály
A sportszerűtlen viselkedés
A minikosárlabdában minden játékosnak a sportszerűség és együttműködés szellemében kell viselkednie.
A játékost figyelmeztetni kell, ha figyelmen kívül hagyja a játékvezető utasításait vagy sportszerűtlenül viselkedik.
A játékost ki kell zárni a játékból, ha a figyelmeztetés ellenére a sportszerűtlen magatartás megismétlődik.
Büntetés:
A hibát be kell jegyezni, valamint két büntetődobást és labdabirtoklást kell ítélni az ellenfél javára.
41. szabály
Hogyan kell a büntetődobást elvégezni?
A büntetődobást 5 másodpercen belül végre kell hajtani.
A büntetődobó játékos a dobás elvégzése közben nem érintheti a büntetődobó vonalat vagy az azon túli területet.
Büntetődobás közben legfeljebb 5 játékos állhat fel a büntetődobó sáv menti helyközökben.
  • két védőjátékos a kosárhoz közeli helyközöket,
  • a többi játékos a helyközöket felváltva foglalhatja el.

A játékosok a helyközökben:

  • Nem foglalhatnak el olyan helyközt, melyre nem jogosultak.
  • Nem léphetnek be a szigorított terüetre, a semleges zónába és nem hagyhatják el a helyközt amíg a labda el nem hagyja a bünteődobó játékos kezét.
  • Nem érinthetik a kosár felé tartó labdát, amíg az nem érinti a gyűrűt vagy nyilvánvalóvá nem válik, hogy nem fogja érinteni.
Ha az utolsó büntetődobásnál a labda nem érinti a gyűrűt, és a dobás sikertelen, a labdát az ellenfélnek kell átadni oldalbedobásra. Egyik csapat játékosai sem érinthetik a labdát addig, míg az a gyűrűt nem érintette.
42. szabály
A játékos ötödik személyi hibája
Annak a játékosnak, aki az ötödik személyi és/vagy technikai hibáját követte el, automatikusan ki kell válnia a játékból.
A kipontozódott játékos cserejátékossal helyettesíthető.
43. szabály
Az időkérés
Minden negyedben csapatonként egy holtidő kérhető.
A hosszabbítás(ok)ban csapatonként egy holtidő kérhető.
Az időkérés időtartama 60 másodperc.
Az időkérést az edzőnek a jegyzőasztalnál jelezni kell.
Az időkérést minden olyan esetben meg kell adni, amikor a labda holttá válik, valamint az érvényes kosár (gól) után is, függetlenül attól, hogy az eset után melyik csapat fogja birtokolni a labdát.
MAGYARÁZATOK

2. A cél

Nagyon fontos a "mindenki játszhasson" elve. Minden csapat legalább 10 játékosból áll, és minden cserejátékosnak legalább egy teljes szakaszt a pályán kell töltenie, illetve egy teljes szakaszt cserejátékosként a padon kell ülnie. ... Az az elv, hogy minden játékos legalább egy teljes szakaszt a kispadon töltsön, a csapat leendő "csillaga" éppúgy, mint a szerény kezdő.

4. A mérkőzés eredménye

A minikosárlabdázásban az elsődleges cél nem a mindenáron való győzelem elérése, így megengedett a döntetlen eredmény is.

6. Az edzők

A nemzetközi szövetségeknek és szervezeteknek minden erejükkel arra kell ösztönözniük az edzőket, hogy azok minden igyekezetükkel a helyes magatartást és viselkedést példázzák. Ha az edző eltér ezektől az elvektől, a minikosárlabda szellemétől, és ezért vele szemben szankciókat kell alkalmazni, akkor ez ne a gyerekek nyilvánossága előtt történjen.

KIEGÉSZÍTÉSEK

1. A védekezésre vonatkozó szabályok

  • A mérkőzések teljes ideje alatt az emberfogásos védekezés kötelező!
  • Tilos a területvédekezés bármilyen formája!
  • Tudatos területvédekezésnél a gyereket elsősorban figyelmeztetni kell, majd a hibát vétő játékost (játékosokat) technikai hibával sújtani. További esetekben pedig kiállítani.
  • Besegítő védekezés lehetséges. A besegítő védőnek a saját védőjéről (védőtávolságból) kell indulnia, a labdás támadó megállítása után vagy vissza kell térnie a saját támadója mellé, vagy a védőknek támadót kell cserélniük az adott támadás idejére.
  • Annak megítélése, hogy egy csapat tagjai tudatosan alkalmazzák a területvédekezést, vagy csak kezdő mivoltukból fakadó hiányosságaik miatt nem játszanak emberfogásos védekezést, a JáTéKVEZETő FELADATA!
    (A védekezés hiányosságaira a versenybíróság jelenlévő tagja jogosult felhívni a játékvezetők és az edzők figyelmét.)

2. A feldobás

  • Minden negyed feldobással kezdődik.
  • Az első labdatartásnál a bedobás jogát az a csapat kapja, aki a negyedet kezdő feldobásnál NEM szerezte meg a labdát. A további esetekben a feldobás joga folytonosan cserélődik.
  • Az esetleges hosszabbítás feldobással kezdődik.

3. A játékosok szerepeltetése

  • Minden játékos abban a csapatban köteles szerepelni, amelyik csapat tagjaként az első alkalommal a hivatalos jegyzőkönyvbe a neve bekerült.
  • Az ettől való eltérésre csak a Versenybíróság adhat engedélyt.

"Utolsó két perc"

A mérkőzés utolsó két percében (a negyedik negyed 9 - 10. percében) minden elkövetett személyi hiba után két büntetődobást kell végrehajtani.
Kivétel: a labdát birtokló támadójátékos által elkövetett személyi hiba.
Az "Utolsó két perc" szabály érvényes a hosszabbítás(ok) utolsó két percére is.

4. Hiányos létszámú csapatok

  • Ha az egyik - vagy mindkét - csapat a minimilis tíz főnél kevesebb játékossal jelenik meg, a mérkőzést le kell játszani.
  • Ebben az esetben a két csapat edzője megállapodhat a következőkben:
  1. 5 - 5 játékos játszhat a negyedekben, de senki nem játszhat négy negyedben
  2. a csapat leggólerősebb játékosa nem játszhat két negyednél többet
  3. 9 játékos esetén az egyik negyedben 5, a másikban 4 játékos szerepelhet
  4. 8 játékos esetén 4 - 4 játékos szerepelhet negyedenként
  5. 7 vagy annál kevesebb játékos esetén a mérkőzést le kell játszani, de a hivatalos végeredmény 20:0 a vétlen csapat javára. Az ő dobott pontjaik a hivatalos dobólistán szerepelnek, a vétkes csapat pontjai nem.
  6. Ha mindkét csapat 7 vagy kevesebb játékossal áll ki, a mérkőzést le kell játszani, de a hivatalos végeredmény 0:0, és egyik csapat dobott pontjai sem szerepelnek a hivatalos dobólistán.

5. A támadóidőre vonatkozó szabályok

  1. A mérkőzéseken a támadóidőt nem kell mérni!
  2. A mérkőzéseken a nyolc másodperces szabály nem érvényes.

Egyéb esetekben a FIBA Mini Kosárlabdázás 2001-es szabályai a mérvadóak !

 

Letöltés